Április 9-én kitört a karib-tengeri Saint Vincent szigetén található La Soufrière nevű vulkán. Az ismétlődő robbanásos kitörések következtében a sziget felett 10 kilométer magas hamuoszlop alakult ki, amely a porfelhő terjedésével együtt látványosan nyomon követhető a Sentinel műholdak felvételeinek segítségével.
Kitört a karib-tengeri Saint Vincent szigetén a La Soufrière vulkán 2021. április 9-én. A sorozatos robbanásos kitörések következtében egy csaknem 10 kilométer magas hamuoszlop jelent meg a vulkán felett. A szürke hamu a szigetet is beborította, jelentős területen szünetel az áram- és vízellátás, az ott élő 16 ezer ember evakuálásában óceánjáró hajók segédkeznek. A hamufelhő észak-kelet felé terjedt tovább, és már elérte Barbados szigetét is. A Lechner Tudásközpont Sentinel űrfelvételek segítségével követte az eseményeket.
A Sentinel–2 műholdpáros 5 naponkénti visszatéréssel 10, 20 és 60 méter/pixeles térbeli felbontású adatokkal segíti a föld- és tengeri megfigyeléseket.
A Sentinel–3 műholdcsaládot azzal a céllal tervezték, hogy megbízható adatokkal szolgáljon a tenger felszínéről, a tenger- és földfelszín hőmérsékletéről, színéről, segítséget nyújtson az óceáni, valamint a környezeti és éghajlati megfigyelésekhez. Erre a célra megfelelő a 300 méteres térbeli felbontás, a széles 1270 méteres felvételezési pászta pedig nagy területek egyidejű megfigyelését teszi lehetővé.
A Sentinel–5P műhold TROPOMI (TROPOspheric Monitoring Instrument) eszközét a légkör megfigyelésére, a légszennyezés monitorozására fejlesztették ki, térbeli felbontása 20 négyzetméter (5,5 m x 3,5 m) pixelenként.
A több mint negyven évig békés képet nyújtó La Soufrière legutóbb 1979-ben tört ki. Az elmúlt év decemberében azonban ismét az aktivitás jeleit mutatta, kezdetben egy fokozatosan növekedő lávadóm formájában, majd március végén a szakemberek földrengésjeleket észleltek.
A 2021. április 9-i első kitörést több újabb robbanásos kitörés követte, melynek következtében jelentős mennyiségű vulkáni hamu került a levegőbe. A porfelhő észak-kelet felé húzódott és elérte Barbados szigetét is.
A vulkán által levegőbe jutatott nagy mennyiségű por jól követhető a Sentinel–5P műhold 2020. április 9-i űrfelvételén is.
A kitörések következtében vulkáni gázok, többek között több százezer tonna kén-dioxid került a levegőbe. Az első mérések szerint ez 0,4 millió tonna kén-dioxidot jelent, mely a legnagyobb mért érték a térségben a modern műszeres megfigyelések óta.
Saint Vincent szigete a Kis-Antillák vulkáni szigetívén helyezkedik el. A térségben több más vulkán is található, melyek közül talán a legnevezetesebb a Martinique szigeten található Mont Pelée, melynek 1902-ben történt kitörése során elpusztult Saint-Pierre városa és mintegy 30 000 ember esett áldozatul. A térség vulkáni tevékenységét az okozza, hogy az Észak-Amerikai kőzetlemez a Karib-lemez alá tolódik. Ezt a folyamatot szubdukciónak nevezzünk. A tektonikus mozgások repedéseket, töréseket idéznek elő a kőzetlemezekben, melyek mentén megindulhat a mélyből a felszín felé a magma. A felszínre törő láva és törmelék pedig kialakítja a különböző vulkáni formákat.
Hazánkban a Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként működő Lechner Tudásközpont foglalkozik a távérzékelési eljárásokkal gyűjtött földmegfigyelési adatok, többek között űrfelvételek közigazgatás-fejlesztési és támogatási célú feldolgozásával, kiértékelésével – együttműködve az Európai Űrügynökséghez kapcsolódó hazai feladatokat koordináló Külgazdasági és Külügyminisztériummal.
A Lechner Tudásközpont Távérzékelési Főosztálya az általa készített illusztrációkhoz az űrfelvételek megjelenítését és feldolgozását a Google Earth Engine (GEE) segítségével végezte. Gorelick et al., 2017.
